Wine, és használata

Először is, a Wine nem egy windows emulátor. Elindításával létrehoz neked a Linux alatt egy Windows-os környezetet, hogy, melynek segítségével ezután elég sokféle Wines cuccot elindíthatsz, játékokat, programokat, Uram bocsá’ még az internet explorert is, hogyha valakinek arra lenne csillapíthatatlan vágya.
Ahhoz hogy meg legyen neked is a Wine – ha eddig még nem szedted le -, lépj be konzolba, és lépj root-ba. Ezt a “sudo bash” paranccsal tudod megtenni.
Ezután írd be a következő parancsot, amivel a géped leszedi a wine-t: “apt-get install wine“. Látni fogod ahogy megkeresi a neten, és leszedi a Linux, még telepíti is, azzal sem kell bajlódnod.
Ha mindez megvan, akkor jön a következő feladat, a wine bekonfigurálása. Bár azt tanácsolom, aki még soha nem használta, az ne nagyon babrálgassa meg. Ezzel a paranccsal: “winecfg” tudod elindítani a konfig ablakot. Szerintem elég hogyha átállítjátok Windows XP-re az emulálási környezetet.
Megvan a konfigolás is, kezdjük el használni a Wine-t… hiszen ezért szedtük le ugyebár.
Terminálba – természetesen – beírni a következő parancsot: “wine progman“. Ezzel máris elkezdte a Wine-unk emulálni a Windows-os környezetet. Innen már pofon egyszerű a dolgunk, semmi parancsírogatás, semmi komolyabb megterhelő feladat. A Wine induláskor létrehozta magának a “C”-meghajtót, ami igazából nincs, de mégis van a proginak köszönhetően. Ha valamit el karunk indítani – akár telepítés, akár játék, program -, csak rá kell mennünk a “File“-ra, ott a “Futtatás“-ra. megnyomjuk a kis házikót, és máris kidobott minket a gyökérkönyvtárba hogy tallózhassunk. Rámegyünk a “C“-re, vagy a CD-n található telepítő exe-re, és megy is minden mint a karikacsapás.
Sok sikert a használatához!